Prizma
Tartalom
Működése
Az optikai prizma (hasáb) olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet (többnyire a levegő) törésmutatójától. Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik vagy pedig teljes belső visszaverődést szenved. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát általában kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.
A fény működése
A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Mivel a prizma anyagának törésmutatója függ a hullámhossztól (diszperzió), ezért a Snellius-Descartes-törvényt követve az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok a két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. A különböző hullámhosszú komponensek különböző irányban lépnek ki a prizmából. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és (mivel a fénysugár útja megfordítható) újraegyesítésére.
Fajtái
-
Egyszerű prizma
- A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű üveghasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú háromszög. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott törésmutatójától, a fény beesési szögétől, és a prizma törőszögétől, vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
-
Egyeneslátású prizma
-
Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző diszperziójú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
-
Képfordíó/Derékszögű prizma
-
Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge 90˚-os. A prizma belsejében az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, így ez a prizma 90°-kal, illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák tükrök helyett (pl. Lencsés távcsövek).
Források
Mások kapcsolódó munkája