Magasság tétel

Az általános magasságtétel az euklideszi geometria egyik elemi tétele, mely egy háromszög magasságát az oldalak (négyzetgyök-kifejezést tartalmazó) függvényében adja meg; kimondja, hogy egy háromszög három oldalának ismeretében kiszámítható a háromszög bármelyik magassága.

Bizonyítás

Az AB átfogóhoz tartozó magasság az ABC háromszöget két derékszögű háromszögre, az ATC és a BTC háromszögekre bontja. Ezek háromszögek mindketten hasonlítanak az eredeti ABC háromszöghöz, mivel ezek is derékszögűek, és az egyik hegyes szögük közös. Az ATC háromszögben az α szög, míg a BTC háromszögben a ß szög közös. Emiatt persze a két kisebbik háromszög egymásra is hasonlít. Tehát: ABCΔ ~ ATCΔ~ BTCΔ. Mivel az ATCΔ~ BTCΔ , ezért a megfelelő oldalainak aránya egyenlő. Azaz AT:TC=TC:TB, vagyis x:m=m:y. Hiszen az m magasság az ATCΔ-ben az α szöggel, míg BTCΔ-ben a β szöggel van szemben. A fenti aránypárt szorzat alakba írva: m2=x⋅y. Ez azt jelenti, hogy az átfogóhoz tartozó magasság mértani közepe az átfogó két szeletének. Tehát az ábra szerint: m egyenlő x és y szorzatának gyökével. Képlettel: ( m= x · y ˙ )

Megjegyzés

Az általános magasságtétel – amely tompaszögű háromszögekre ugyanúgy érvényes, mint a hegyesszögűekre és a derékszögűekre – bizonyítása a Pitagorasz-tételen alapulhat, és egyik fontos matematikai alkalmazását a Hérón-képlet levezetésében találjuk, mely utóbbi bizonyítása az általános magasságtételből tulajdonképp csak annyi, hogy egy új változót vezetünk be: a félkerületet.

Videó

videó letöltés

vissza az oldalra